Eljött a december és ezzel az év vége is. Na és persze az utolsó maratoné. Mely hol is lehetne, mint az oly sokszor látogatott Normafán, összekötvén a hagyományosan Karácsony előtt tartandó közös futással. Egy könnyed, jól eső, beszélgetős szaladásra gondoltam. Nem pont így lett. Azt lehetett tudni előre, hogy hűvös, ködös amolyan igazi takony idő lesz. Ennek ellenére sokan eljöttek az eseményre. Kacsáék, Zolikáék, Pityáék, Eli, Eszter, Zsuzsi és a családom. Kissé meglepett, hogy Zsuzsin kívül senki nem hozott futócuccot. Talán nem mertek, mondjuk így Zsuzsi járt csöppet pórul...Ő biztosan 28km-t jön velem. A szokásos Normafa kört kicsit kibővítettem, így 12,57km lett. Ebből kell 3db plusz egy kilátó oda-vissza és meg is vagyunk. Ha ez ilyen könnyű lenne...Reggel 8:45-kor találkozó. Öröm újra látni a jóbarátokat. Ez a különös, furcsa év sajnos erről (is) szól. De kanyarodjunk vissza a futáshoz. 9h után pár perccel indulás van. Nincs semmilyen tempó tervem, amolyan lesz ami lesz alapon megyek. Kényelmesen kezdünk Zsuzsival, az első kilátó sima ügy egész jól fellépkedek. Irány lefele, kb 4km veretés, de most visszafogjuk magunkat. Szépen fogynak a kilik és a hajam (az a kevés) még mindig tart. Az alsó részen majdnem benézünk egy kanyart, de gyorsan korrigálunk. Visszaérvén a parkolóba nem találunk senkit. 1:03 lett az első kör. Bitang jó. Igaz csak 12,3km lett szóval valahol még bele kell tenni egy kis többletet. Továbbmenve Zolikáék jönnek szembe. Ők indulnak haza. Örülök, hogy kijöttek. A többiek kicsit később várnak vagyis inkább fagyoskodnak. Tesómtól megkapom a tabikat és már robogunk is tovább. Jöhet a második kilátó és itt már meg is kerülöm ahogy a Balboán szokás. Ez már kicsit rosszabbul esik és belegondolván, hogy van még 2 nem leszek derűs. Na de mindegy, ha könnyű lenne mindenki ezt csinálná. A kör további része mondhatni eseménytelenül telik. A felfelében Zsuzsi kicsit lemarad, lehet picit gyorsabb volt a tempó a kelleténél. 2:06 körül járunk. Nagyon is jó. Megint a parkoló és megint senki sehol. Ugyanott várnak ahol az előbb és ugyanúgy kockára fagyva páran. Kapok egy gel-t, a tabikat és egy ki vizet. Kacsáéktól elköszönök, indulnak haza kiolvadni. Én is indulok mert kezdek fázni. Szerencsére amint mozgásba lendülök már jobb a helyzet. A harmadik kilátó: volt már ilyen és az is hasonló élmény volt. Zsuzsit az emelkedő közepén érem utol. Innen neki már csak 2 kili és végez. Nekem van még egy kis dolgom. Egyedül maradtam. Csak én és az aszfalt, meg persze a kilométerek. A kör elején még eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne ha behúznám 3:30-ra. Kacsának is említettem korábban, hogy csak 51 másodpercre vagyok tőle. Ennek megfelelően ereszkedek lefele. Közben számolok és a predict time adatmező az órán megviccelt. Azaz 51 másodperc van 2,5 perc is. Hát innen sokkal nehezebb lesz. 4:50-es tempó végig, fel is meg le is. De nem én lennék ha nem mennék neki. Szóval veretek lefele és felfelé sem spórolunk a pulzustartománnyal. Adunk a kardiónak az biztos. Meg is lesz a böjtje nemsokára. A fogaskerekűtől felfelé kezdek fáradni és nem is megy annyira. El kell engednem azt a 3:30-at. Sebaj, koncentráljunk a hátralévő távra. Még 6km és vége. Felérek a parkolóba. Anyu, Kriszti, Zsuzsi, Pisti és Eli a kocsiknál várnak. 1:01-es kör lett. Eli meg is jegyzi milyen gyors lett. Fájnak is a lábaim. Beveszem az utolsó adag tabit és elindulok a végjátékra. Már csak egy nyamvadt kilátó oda-vissza. Nem mondom, hogy jól esik de feltolom a fenekemet negyedszerre is. Innen már csak 2km és majdnem mind lefele. Kívülről úgy látszhat, hogy szenvedek, de belül öröm járja át a testemet. Tudom, várnak rám a végén. Meg gondolom ők is várják már mert bazi hideg van. Látom őket pedig köd van. Az uccsó 200 méter jön. A tesóm képre éhes telefonnal vár, de még hiányzik 30 méter. Teszek egy tiszteletkört és így van vége! Megcsináltam!

Fájnak az izmaim, de boldog vagyok. Itt és most jó! Választhattam volna könnyebb pályát is, de az nem feltétlen én lennék. 42,2km 700 méter szintemelkedéssel és így lett 3:34:19. Ez egy jó kis idő. Ha belegondolok  mi volt az év elején egész szép fejlődésen mentem át. De ez már egy másik történet...