Ez a vírus mizéria alaposan bekavart. A márciusi, barcelonai utazás szinte az utolsó pillanatban dobtuk. Később kiderült így jártam jobban mert addigra nagyon eldurvult a helyzet a spanyoloknál. Persze azért lefutottam ugyanazon a napon az Omszki-tónál. Aztán így lett a következő kettővel is. Ezekről valahogy nem volt kedvem írni. De nézzük is inkább az aktuálisat. A Balatonra esett a választás. Kicsit ment a matek, hogy hol is, aztán megszültem, hogy legyen a cél a Szigligeti vár ahol isteni a fagyi. Innen már csak meg kellett rajzolni térképen az útvonalat és kiderült a rajt helye is. Majd egy sugallat hatására eszembe ötlött mi lenne ha valami egyéb programmal is egybe kötnének. Zsuzsi alapból is kísért volna bringával, de így tesómék és anyu is csatlakozott. A futás után nézzük meg a Folly arborétumot Badacsonyban valamint itt együnk is valamit.  Valahogy Dóri is kiszagolta a tervemet (beszélt velem) így ő és Lilla is megtisztelt a jelenlétével. Tesómék szereztek céges kisbuszt, szinte már tökéletes logisztika. Ja, azért futni is kell majd. A tervezgetésnél féltem a melegtől ezért próbáltam a korai indulást preferálni, de mire mindenkit begyűjtünk és leérünk az sok idő így ezt egy picit elengedtem, meg 1-2 nappal előtte már látszott, hogy nagyon meleg nem lesz, inkább az eső fenyegetett. Szombatra már előre összeraktam mindent ami kellhet, kicsit olyan volt mintha megint versenyre készülnék.

Reggel minden menetrendszerűen zajlott, kb. 9h-re le is értünk Örvényesre. Még egy gyors kisdolog és indulhatunk. Dóri és Lilla fut velem addig-ameddig, Zsuzsi meg bringázik aztán meg kialakul.

Tempótervem az 5:10 volt, de persze ez azért valamennyire flexibilis. Az első pár km eseménytelen, a hangulat viszont már ekkor is emelkedett volt. 5,5-ig ment így ekkor megálltunk egy kis szünetre. Lilla gyomra nem volt az igazi, de azért folytattuk. Zsuzsi rendületlenül adogatta nekem a frissítést. Én jól éreztem magam, nem fájt semmim a tempó is megfelelő volt. Kis idő múlva újabb megállás következett. Sajnos nem lett jobb Lilla hasa. Sebaj, egy kis pihenés sose árt. Anyuék Zánka után vártak ránk. Ekkor már Dóri és Lilla kicsit lemaradt én pedig 5 perces tempóra váltottam. Balatonszepezdnél Dóriék beültek a kocsiba, Zsuzsi jön velem tovább bringával. Később ha úgy van akkor Lilla leváltja és onnan futni fog velem. 24-nél van az újabb tali a benzinkúton. Bringán váltás, innen Zsuzsi fut velem, Lilla teker. Ekkor már korántsem érzem magam annyira erősnek. Mintha elfogytam volna. Már az elején melegem volt, de most kifejezetten azt érzem, hogy hőség van. Kicsit lassítok, próbálom normalizálni a helyzetet. Nagyon várom a badacsonyi részt, azon belül a Római utat. Szeretem azt a környéket. Kriszék a híres bazalttemplomnál várnak. Ide már eléggé elcsigázva érek. Le is öntöm gyorsan magam vízzel.

Innen még kb. 9 km és vége van. Vártam ezt a részt, de bíztam benne, hogy jobb állapotban érek ide. Nem így történt. Sebaj, ez a helyzet most, ezt kell megoldani. Zsuzsi mondja is, hogy innen már behúzzuk. Ez nem is lehet kérdés. A tempóm már inkább a 6 perceshez közelít, egy-két emelkedőn már séta is van. Néhol viharos erejű szembeszél is van. Nem mondhatnám, hogy segít rajtam. Várom az újabb találkozási pontot ahol Dóri majd újra csatlakozik. Meg ugye onnan már csak 4 km lesz hátra.

 a három grácia

Itt már előkerül az életmentő cola is. A leülés lehet nem volt a legjobb ötlet, de bíztam benn, hogy fel tudok majd kelni. Ha nem akkor a többiek úgyis tovább rugdosnának. Így inkább magamtól indultam el újra. Jöhet a végjáték.

 hátulról is milyen jól nézünk ki...

 Kis lejtő után átkelünk a főúton és kezdődhet a mászás a várhoz, legfőképp a fagyihoz! Itt már 6:20-as csoszogósban haladunk, egyszerűen nem megy több, a bokáim is be-bejeleznek néha, hogy nem minden stimmel. A hangulat viszont továbbra is frenetikus. Előkerül a youtube diszkó is. Én a  végére a Ne mondd című slágert kértem a Road-tól. Nem véletlenül, remekül lehet tempózni a ritmusára. Olyan közel a vég, hogy fel is pörgetem a ritmust. Már-már újfent szárnyalok és így érem el a képzeletbeli célvonalat. Kész, ez is megvan. AZ idei hatodik maraton. Az idő 3:49:59, de igazából lényegtelen. Elbattyogunk a kocsihoz ahol szépen mindenki átöltözik és kicsit (én nagyon) rendbe szedi magát. Irány a fagylaltozó! Elképesztően jól esik a hideg fagyi. Kis pihegés után irány a Folly arborétum ahol egy kis asztal és helycserés támadás után egy jóízűt ettünk. Ezután körbenéztünk a csodaszép arborétumban. Aki erre jár az ne hagyja ki!

el vannak a gyerekek ha játszanak

csipet-csapat

És, hogy milyen volt a maraton? Jó, néha másképp, de jó. Szerettem volna jobbat futni, de ez most így sikerült. Viszont a társaság mindenért kárpótolt. Ha mindegyik ilyen lesz az simán elfogadható és akkor kinek kellenek a versenyek? A következőre meg is van már a terv. A Sunset trail-en, ami egy instant qr kódos kör, fogok maratont futni amihez szintén lehet csatlakozni. Én már nagyon várom.